Időről időre azt álmodom, hogy repülök, úgy kezdődik hogy szélsebesen rohanok, mint valami szuperhős aztán a talaj egyre rögösebb és meredekebb lesz és végül már olyan gyorsan futok hogy a lábam nem is éri a földet, aztán csak lebegek, olyan hihetetlenül elképesztő érzés, szédületes, szabad vagyok biztonságban vagyok ,de azán rájövök, hogy teljesen magamra maradtam… ezt még soha nem meséltem el senkinek.

Folyton hazudunk. Az emberek nem képesek kimondani az érzéseiket. Egyáltalán mi  az a szerelem? Te tudod? Ezek a lapok, a mozik, meg a popszámok a képünkbe hazudnak, csalódunk ezek miatt, a mi hibánk meg az én hibám is. emberek, szörnyűséget művelünk, igenis mondja ki mindenki mit érez, de őszintén, ne hülye szólamokkal amiket mások adnak a szájukba, például hogy szeretlek, ami semmit sem jelent.