"Találtam egy kavicsot a kertben
Azt hittem, hihetek majd benne
Rám nézett és mosolygott egy percre
De akkor összetört szíve-lelke

Felmásztam egy hatalmas nagy fára
Reméltem, hogy leeshetek róla
De a fa elfelejtett engem
Én meg csak néztem a repülőket

Az ég most tejszínhabformáit
Kibontja, más alakot öltünk
Virágok borulnak a kékre
És én meg nem lehetek most köztük"