sosem hittem volna el, nem hiszek egy emberben sem, mert nem szabad hinni senkinek sem, még saját magának is hazudik az ember, eredendő bűn, csökevényes érzelmi intelligánciánkról adunk tanúbizonyságot, nincs tökéletesség, nem létezik, a pillanat van, nem lehet múlt és a jövő sem létezik, vágyálmok-rémálmok hada hömpölyög kegyetlen játszmák az ember sosem kétszer ad egyszer magának hitet reményt vesztve elmúlik minden elrepül a lélek megmarad ezer sebbel nem volt múlt és nincs jövő csak a szavak létezni itt és most rebben a fűszál nincs más. És ez is csak volt és lesz és van de sosem ugyanaz.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://mosolygosmandula.blog.hu/api/trackback/id/tr956237974
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.