A fejemben mindenféle zavaros emlékek,
Néztem rád és nem értettem, ezt az egészet.
Ketten ültünk kint a téren, utoljára kéz a kézben.
Elengedtél így hát mentem, hogy ami történt elfelejtsem.

Nem tudtam megérteni, a dolgok miért így vannak,
Beléptem egy ajtón és irány a pultnak.
Rendeltem vagy kettőt-hármat, többé már semmi sem fájhat.
Intsél búcsút búnak, bajnak, tudod ők még rád várhatnak!