Ha újrakezdhetném, tán újra kezdeném Újra hallanám fájó szirén énekén A megcsendülő szelét szerelemnek és a halálnak Ahol a démonok állnak és reánk várnak Végül én lettem az, akire rászakadt az ég Tekerném vissza az idő kerekét Az életet újra élni, vagy meg nem…

Nászhaláltánc csókolom ez is Forog a föld és pörgünk mi is Összepakolunk, elindulunk Vörös az ég mit tegyek hogy lássanak, hogy meghallják a hangom? csak lángolok mint sárga fűszál egy rég kiürült strandon.....  

Miért alakoskodtam előttük? Miért nem futottam ki a kertbe? Miért nem térdeltem eléjük sírva, mellet verve? Mi tartott vissza? A bizalmatlanság? Nem. Tudtam, jobban bízhatom bennük, mint önmagámban.